A koronglövészet története röviden

A sörétlövés, mint sportág a XVIII. században terjedt el Angliában. Az általam ismert feljegyzések alapján az első Trap lövész club az 1776. július 4-i Függetlenségi Nyilatkozat előtt 8 nappal került bejegyzésre Nagy-Britanniában, Ealing városában. A club az öreg kalaposok-nevet viselte. Az első évtizedek kezdetleges versenyein üveggömbökre és élőgalambokra céloztak. Magyarországon az élőgalamb lövészetet gróf Széchényi István honosította meg. Kedveltek voltak a magyarországi élőgalamb-lövő versenyek, amelyen gyakran 6-8 nemzet versenyzői mérték össze tudásukat.

A legnívósabb versenyeket a Balaton környékén (Pl.: Balatonfüreden) és a Margitszigeten rendezték.

A XIX. sz. vége felé kezdett el népszérűsödni az amerikai Ligowsky által feltalált agyaggalamblövés, melynek hatására a későbbiekben fellélegezhettek az élőgalambok. 1896-ban az első újkori olimpiai játékokon Athénban, kihagyhatatlan versenyszámként szerepelt a sörétlövés, de itt még élőgalamb lövészetben adtak érmeket a versenyzőknek.
Hazánkban az agyaggalamb, más néven trap lövészet 1922-ben honosult meg.

Magyar sikerek a koronglövészetben

A magyar élő- és agyaggalamblövők 1924-től 1940-ig a világversenyek állandó favoritjai, érmesei voltak. A világ legismertebb és legsikeresebb magyar sörétlövője Dr. Lumniczer Sándor, aki mindmáig a 6. helyet foglalja el az éremszerzők között. Dr. Halasy Gyula az 1924-es párizsi olimpián megnyerte a sportág első magyar olimpiai bajnoki címét agyaggalamb lövészetben. Sajnálatosan erre a sportágra is rányomta bélyegét a II.-világháború, az 1940-es évek elejétől abbamaradt, de a háború után a lelkes sportolók újjáélesztették hazánkban az agyaggalamb-lövészet. Majd 1964-ben honosították a skeet-lövészetet, mely nagy létszámú rajongó táborra talált. Egyszerűbb és jóval olcsóbb volt skeet-pályákat építeni, mivel ehhez csak kettő darab korongdobó-gép telepítése kellett.

Mivel a szigorú olimpiai szabályok nem adnak szabad „játékteret” a hobby koronglövészeknek, ezért a 1990-es évek közepétől hazánkban is egyre népszerűbbé válik és egyre nagyobb teret hódít a korongvadászat stílus. Előszeretettel tréningeznek ebben a számban a vadászok, mivel ez hasonlít legjobban az apróvadas-vadászatban szereplő állatok mozgására és itt jóval lazább szabályok vonatkoznak a fegyverekre és lőszerekre is.

A világversenyeken legeredményesebb kortárs, felnőtt egyéni magyar trap, double trap, skeet versenyzőink: Talabos István, Göbölös Ibolya, Vasvári Erzsébet, Igaly Diána- (aki 2000-ben Sydneyben bronz-érmet és 2004-ben az Athén-i ötkarikás játékokon arany-érmet nyert), Putz István, Bodó Zoltán, Gombos Károly és jómagam.

A legújabb olimpiai versenyszámot (ebben a számban versenyzek én is) az 1989-es világbajnokságon mutatták be, ami a double-trap nevet kapta. Ezt az új versenyszámot kifejezetten a média (TV-felvételek) szempontok könnyítése szerint találták ki. Mint a neve is jelzi, ezekben a sorozatokban dupla annyi korongra kell lőni 25x2=50 korong/sorozat (trap 25 korong, skeet 25 korong/sorozat). Minden alkalommal kettő (dupla) korong repül egymás mellett különböző távolságokra egymástól. Az új, double trap versenyszámban az 1996-os atlantai olimpián hirdettek először bajnokot.

Magyarországon a jelen törvények szerint két féle célból lehet sörétes fegyvert használni, tartani. Sport célra, és vadász célra. A sport célú fegyvertartás követelménye, hogy minimum 3 év lövész-klubtagságot + minősítési szinteket kell igazolni és csak ezek után lehet fegyverjártassági vizsgát tenni. A vadász célú fegyvertartáshoz vadásztársasági tagnak kell lenni, vagy bérkilövővé kell válni miután fegyverjártassági vizsgát tett.

Ha bármilyen jellegű kérdése lenne az agyaggalamb-lövészettel vagy sörét-lövéssel kapcsolatban, keressen bizalommal…